Kirchhorst, 1939. április 14.
Új lakhelyemen első alkalommal a mikroszkópnál. Már a kertben kettétörtem egy nagy, erősen átlyuggatott bükkfaágat, s a törésben egy feketés-fémes-zöld színű, leheletnyi, szőrös állatka lapult, egy Xestobium Plumbeum1. A gyűjteményben csupán vörösesbarna fedőszárnyú válfaját találtam meg, ami a Harliwald öreg bükkfái alatt növő aljnövényzetben akadt rovargyűjtő hálómba. A fában lakó állat elkapása viszont már önmagában is művészet volt.