Blankenburg, 1939. október 4.
Gyakorló lovaglás Blankenburgtól a halberstadti kiképzőtérig, elhaladva a Gläserne Mönch1 mellett, olyan szórakozott állapotban, amely erős ellentétben állt az egyén szigorú besorolásával. Egy barna mezőt mintegy álomban láttam, s a szalma, amit szétterítettek rajta, mintha a határtalanságból sodródott volna partra. Átellenben egy zöld rét húzódott rózsabokrokkal, melyeken, a közvetlen közelemben, csipkebogyók lángoltak. A dolgok olyannak tűntek, mintha egyszer élesebb, másszor homályosabb lencsén át néznénk őket.
Nem teljesen a világban és nem is teljesen a testünkben élünk. Ám egy napon hozzánk adódik az a rész, mellyel belül és kívül is létezünk.
1 Üveg szerzetes. Egy nagyjából 180 méter magas homokkő szikla Halberstadt közelében. Korábbi neve Thorstein.
